A saját kancellárjukat alig bírják megválasztani – de azért Magyarországot jól elkormányozgatná Weber úr

„Ugyanolyan joguk van az ukránoknak” az uniós tagsághoz, persze – azonos feltételekkel. Kohán Mátyás írása.

Putyin előtt három forgatókönyv lehet. Bendarzsevszkij Anton írása.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatos probléma a felek céljainak különbözőségében rejtőzik. Donald Trump amerikai elnök mielőbb lezárná a háborút, hogy országa erőforrásait az első számú ellenfélnek tekintett Kínára csoportosítsa át.
Vlagyimir Putyin orosz elnök leginkább húzná az időt, mert még mindig bízik benne, hogy katonai úton elérheti a céljait.
Ukrajna pedig csak olyan lezárásban érdekelt, amelyben bármiféle nemzetközi garanciákat kapna egy esetleges újabb orosz támadással szemben. Mivel azonban Trump láthatóan egyre türelmetlenebb, Kijev már átértékelte pozícióit, és Moszkva is megteheti ezt a közeljövőben.
A háború lezárásának a kulcsa Vlagyimir Putyin kezében van:
az USA nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel a háború azonnali lezárására bírja a feleket. Legfeljebb jutalmazni vagy büntetni tud, ha tetszik neki az irány. Ukrajna pedig az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül ha akarja, sem tudja folytatni a háborút, vagyis a végleges döntés Moszkvából fog érkezni.
Az orosz elnök előtt három forgatókönyv lehet.
Az első elfogadni Trump ajánlatát és a háborúból való kilépés lehetőségét kihasználva általános fegyverszünetet hirdetni. Ekkor Putyin be kell hogy érje a már elfoglalt területekkel, amelyek Ukrajna 18 százalékát teszik ki. A szankciókat feloldják, és idővel a befagyasztott orosz tartalékokat is visszakaphatják. Putyin koncentrálhat a posztszovjet térség integrációjára és központosítására Moszkva vezetésével – Belarusz, Kazahsztán, Örményország, Georgia és a többiek felkészülnek. Alapvetően nem rossz forgatókönyv ez orosz szemmel nézve. A hátránya, hogy
a Kreml meg van győződve arról, hogy ennél többet tud elérni katonai úton, vagyis ez a szcenárió nagy lemondásokkal jár politikai szinten.
Másrészt az orosz elnök szembekerülhet az egyetlen megmaradt politikailag aktív réteggel, a háborúpárti nacionalistákkal, akik már most sem értik, miért van szükség tűzszünetre és az USA-val való tárgyalásokra.
A második forgatókönyv a tárgyalásokból való kiszállás vagy olyan teljesíthetetlen feltételek követelése, amelyek ellehetetlenítik a további tárgyalási folyamatot.
A háborúk logikája szerint a béke akkor jöhet el, ha az egyik fél vereséget mért a másikra, vagy amikor a fronton patthelyzet állt be.
Moszkva még mindig azt gondolja, hogy nem beszélünk patthelyzetről, és még győzelmet tudnak aratni Ukrajna felett – akkor pedig nem lesz szükség kompromisszumra, hanem az orosz ultimátum érvényesülhet. A forgatókönyv hátránya Donald Trump kiszámíthatatlansága – ki tudja, hogyan cselekszik az amerikai elnök ilyen visszautasítás esetén? És mind az Oroszország elleni másodlagos szankciók, mind Ukrajna további, még erőteljesebb támogatása az új nyersanyag-megállapodáson keresztül napirenden van.
A harmadik lehetőség az időhúzás a nyári hónapokig.
Oroszország egy újabb offenzívát készíthet elő a következő hetekben, feltételezhetően a májusi, győzelem napi ünnepek után.
Stratégiai szempontból van abban ráció, hogy az oroszok újabb nekifutással akarják tesztelni a meggyengült ukrán védelmet, főleg ha a Kremlben meg vannak győződve arról, hogy ez a védelem már-már összeomlóban van, és csak egy kicsi hiányzik a célok eléréséhez. Ezt a logikát követve, ha engednek most Washington nyomásának, és belemennek a harmincnapos általános fegyverszünetbe, akkor időt hagynak Ukrajnának, hogy kivigye az építőgépeket a frontra, és megerősítse a védelmet. Ha beválik az oroszok számítása, akkor sokkal jobb pozíciókkal vághatnak neki a tárgyalásoknak;
ha pedig nem sikerül az áhított katonai siker és az áttörés, akkor még mindig vissza lehet térni az asztalon lévő rendezési tervhez.
E forgatókönyv veszélye, hogy Donald Trump türelme fogy, és ha Moszkva túl sokáig húzza az időt, akkor bezárulhat a viszonylag kedvező kilépési pontot jelentő ablak. Vélhetően ez a legvalószínűbb stratégia Moszkva részéről a tárgyalásokon.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Ugyanolyan joguk van az ukránoknak” az uniós tagsághoz, persze – azonos feltételekkel. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ahogy anno kellettek a kommunisták, hogy valami legitimitásfélét adjanak a szovjet megszállásnak, úgy most egy brüsszelita kormánnyal „hívnák be” Magyarországot a háborúba. Ungváry Zsolt írása.
(Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP)